A Bitcoin ígéretes jövője

Az alábbiakban elolvashatod Vijay Boyapati – A Bitcoin ígéretes jövője című könyvét magyarul, letöltés nélkül, online. PDF és MOBI, EPUB formátumban pedig itt tudod letölteni:

Tartalomjegyzék

A Bitcoin ígéretes jövője

2017-ben a bitcoin árfolyama olyan magasságokba ért, hogy minden befektető előtt egyértelművé vált, itt valami fontos történik. Ezzel együtt természetesen továbbra is ostobaságnak tűnt olyasmibe fektetni, amely mögött sem árucikk, sem nemzetgazdaság nem áll, ráadásul az árfolyamemelkedését sokan a tulipán-mániához, vagy a dotcom lufihoz hasonlították. Ezek a nézetek alaptalanok, míg a lehetőségek lenyűgözőek, viszont egyáltalán nem egyértelműek. Bitcoinba fektetni most, eme sorok 2018-as írásakor kockázatosnak számít, de mégis hatalmas lehetőségeket biztosíthat.

A történelem során még sosem volt lehetőség arra, hogy közvetítő, például bank vagy kormányzat nélkül mozgathassunk értéket egymástól távol lévő résztvevők között. 2008-ban viszont Satoshi Nakamoto publikált egy 9 oldalas tanulmányt a számítástechnika-tudomány egyik régi problémájáról. A Byzantine Generals’ Problem néven ismert dilemma megoldása, és az ezen alapuló hálózat, a Bitcoin lehetővé teszi, hogy bizalommentes módon tudjunk értéket küldeni másoknak, digitálisan, gyorsan, nagy távolságra. Nakamoto alkotása akkora horderejű innováció a közgazdaságtan és a számítástechnika területén, hogy neki kellene az első embernek lennie, akit egyszerre jelölnek a közgazdasági Nobel-díjra, és a Turing-díjra is.

Befektetői szempontból nézve a Bitcoin létrehozása az első alkalom, hogy korlátozható készletű digitális árucikk – ez a bitcoin – jött létre. A bitcoin nem más, mint egy mozgatható, küldhető digitális token, egyfajta adatcsomag, amely az úgynevezett bányászat segítségével jön létre a Bitcoin hálózatán. Ez a bányászat több ponton mutat hasonlóságot a fizikai, tényleges bányászattal, például az arany kitermelésével, azzal ellentétben viszont a bitcoin kibocsátása egy előre meghatározott ütemtervet követ.

Mindösszesen 21 millió bitcoin fog létezni, a forgalomba kerülő mennyiség négy évente megfeleződik, a teljes készlet pedig nagyjából a 2140-es évekre kerül kibányászásra. Utána már nem fog új bitcoin képződni.

A bitcoin mögött nincs fedezetként semmilyen árucikk, sem pedig állami, vállalati garancia. Ezért adja magát a kérdés a befektetők részéről, hogy egyáltalán miért lenne bármilyen értéke? A kötvények, részvények, ingatlanok, de még az olyan árucikkek is, mint az olaj vagy a búza, hagyományos módszerekkel elemezhetők. Mérhető a standard cash flow, vagy éppen az ipari igény a magasabb feldolgozási fokú termékek létrehozásához. A bitcoin esetében ilyen nincs. A bitcoin egy teljesen más kategóriába esik, a pénzügyi termékekébe, ezek árát pedig az úgynevezett játék-elmélet segítségével határozzák meg. Ez kimondja, hogy a piaci résztvevők az alapján határozzák meg az árat, hogy szerintük a piac többi résztvevője mennyit ajánlana érte. Ahhoz, hogy megérthessük a játék-elmélet szerepét ezen a piacon, érdemes kicsit jobban beleásnunk magunkat a pénzügyi termékek témájába.