Az alábbi cikk egy fejezet Vijay Boyapati – A Bitcoin ígéretes jövője című könyvének magyar fordításából. A tartalomjegyzéket és az ingyen letölthető változatot ide kattintva éred el.

***

Valódi kockázatok

A tömegmédiában és a közgazdászok körében elhangzó kritikák többsége abból fakad, hogy hibás információkkal rendelkeznek a pénzről, és annak működéséről. A bitcoinba való befektetés viszont tényleg hordoz magában kockázatokat. Befektetői szempontból nézve pedig kifejezetten tanácsos minden felmerülhető kockázatot megismerni és mérlegelni, mielőtt valaki vásárlás mellett döntene.

Protokoll-kockázatok

A Bitcoin kódja, valamint a létrehozásához felhasznált korábbi kriptográfiai fejlesztések lehetséges, hogy valamilyen hibát tartalmaznak, esetleg nem lesznek képesek majd ellenállni a kvantumszámítógépeknek. Így feltörhetővé válna a Bitcoin rendszere mögötti titkosítás, ezt pedig alaposan megsínylené a belévetett bizalom. A Bitcoin korai éveiben ez a protokoll-kockázat magasabbnak számított, hiszen még a legképzettebb kriptográfusok sem tudhatták biztosan, hogy Satoshi Nakamoto találmánya tényleg megoldja-e a Byzantine Generals’ Problem néven ismert számítástechnikai kérdést, amelyen a Bitcoin működése alapul. Az évek múlásával viszont ez a veszély folyamatosan csökkent, hiszen egyre jobban ismerjük a technológiát. Viszont mivel ténylegesen egy technológiai kérdésről beszélünk, a kockázat mindig is itt marad, még ha csak elméleti lehetőségként is.

Tőzsdei leállás

A Bitcoin decentralizált felépítésű, így hatalmas mértékű ellenállás tanúsít a kormányzatok szabályozási, leállítási próbálkozásai ellen. Ezzel szemben viszont a fiat pénzek és a bitcoin közötti váltást biztosító tőzsdék, brókerek döntő többsége centralizált, hagyományos vállalkozás, amely ki van téve az állami beavatkozás veszélyének. A tőzsdék, és a bankok közreműködése nélkül a bitcoin pénzzé válásának a folyamata nagymértékben lelassulna. Természetesen vannak alternatív lehetőségek a bitcoin-vásárlásra, például különböző decentralizált piacterek, mint amilyen a localbitcoins.com oldal által működtetett is. Az árfolyam viszont főleg a centralizált tőzsdék aktivitása segítségével alakul ki a vevők és az eladók között.

A tőzsdei kockázatokat legegyszerűbben a székhely elköltöztetésével lehet kezelni. Az egyik legnagyobb tőzsde, a Binance például Kínában indult, viszont mikor a kínai kormányzat nekiment a kriptotőzsdéknek, azonnal átköltöztette a központját Japánba. A különböző nemzetállamok fel fogják ismerni, hogy egy olyan feltörekvő technológiával állnak szemben, amelynek az internetével megegyező hatásai lesznek, ezért a segítségével hatalmas mértékben lehet növelni a versenyképességet más államokkal szemben. Így mindig lesz ország, amely tárt karokkal fogja várni a bitcoint és a ráépülő infrastruktúrát.

A pénzzé válás folyamatát kizárólag irányított, a tőzsdék, váltók leállítását célzó globális intézkedések révén lehetne megállítani. A bitcoinért folyó verseny viszont már olyan szakaszba ért, hogy politikailag vállalhatatlan lenne, ahogyan az lenne egy, az internet leállítását célzó kezdeményezés is. Ettől függetlenül egy ilyen leállítás kockázata mégis valós, és érdemes figyelembe venni. Az előző fejezetekben már szóba került a nemzetállamok kapcsán, hogy végül mindegyik fel fogja ismerni a veszélyt, amelyet egy nem-állami, cenzúrázhatatlan digitális pénz jelent a saját pénznyomtatási monopóliumukra, a mostani pénzrendszerünkre. Egyelőre kérdéses, hogy amikor cselekvésre szánják el magukat, be lesz-e már betonozva annyira a Bitcoin, hogy politikailag támadhatatlanná váljon.

Felcserélhetőség

A Bitcoin hálózata nyílt, átlátható. Emiatt viszont lehetővé válik, hogy egyes coinokat úgymond megbélyegezzenek, mintegy piszkos pénzként meghatározva azokat, ha valamikor illegális célra lettek használva. A Bitcoin hálózata lehetővé teszi, hgy ezeket ugyanúgy lehessen küldeni, mint bármelyik másik coint, az állami szabályozások viszont rákényszeríthetik a váltókat, kereskedőket, hogy ne fogadják el ezeket pénzként. Ezzel viszont elveszíthetnék az értéküket. A bitcoin pedig ezzel elveszítené a pénz egyik legfőbb tulajdonságát, a felcserélhetőséget. Hogy ezt el lehessen kerülni, a protokoll szintjén kell növelni a tranzakciók titkosítását, ott kell kezdeni a magánszféra megerősítését. Más kriptopénzek már elmozdultak ilyen irányba, a Monero és a ZCash elméletben követhetetlen tranzakciókat tesz lehetővé. A Bitcoin esetében egyelőre kérdéses, hogy hogyan lehet közös nevezőre hozni a hatékonyságot, komplexitást, és a magánszférát. Ha efféle funkciók vannak hozzáadva a rendszerhez, nem tudhatjuk, hogy a többi téren tanúsított hasznosságra ezek hogyan hatnak.

Összegzés

A bitcoin egy kezdeti fázisban lévő pénzeszköz, amely a pénzzé válás szakaszai alapján a vonzó ritkaság fázisából éppen az értéktárolóba megy át. Mint egy nem-állami pénzügyi termék, valószínű, hogy a jövőben egy nemzetközileg használt alap-pénz lesz, hasonlóan, ahogyan az arannyal történt az aranystandard idején, a 19. században. Ez a globális pénzként való elfogadás az az ígéretes jövő, amelyet Satoshi Nakamoto már 2010-ben felvázolt.

„Ha elképzeljük, hogy a világkereskedelem egy kis részét ebben bonyolítanák, és csak 21 millió coin létezik, láthatjuk, hogy az ára sokkal több lehet.”

Ezt sokkal kézzelfoghatóbban vezette le Hal Finney, a brilliáns kriptográfus, aki az első bitcoin-küldés címzettjeként is ismert. Satoshi a szoftver bemutatása után nem sokkal, először neki küldött bitcoint egy próbatranzakcióval.

„Tegyük fel, hogy a bitcoin sikeres lesz, és dominálni fogja a világ pénzrendszerét. Ez alapján a pénzként számolt összértéke egyenlő lesz a világ teljes vagyonának az értékével. Jelenleg a világ vagyona a becslések alapján 100 és 300 billió dollár között van. 20 millió coinnal számolva így 1 bitcoin ára akár 10 millió dollár is lehet.”

Ha a bitcoin mégsem ér el ebbe a szakaszba, és megmarad az arany egy nem-állami, digitális versenytársának, mint értéktároló, az árfolyama akkor is rendkívül alulértékelt. Ha az arany teljes piaci kapitalizációját nézzük, amely e sorok írásakor nagyjából 8 billió dollár, akkor ezt 21 millió bitcoinra levetítve megkapjuk, hogy az árfolyam 380 ezer dollár is lehet.

Viszont ahogyan az előző fejezetekből már kiderült, értéktárolóként alkalmazva a bitcoin lényegesen jobbnak tekinthető, mint az arany, az ismertséget leszámítva minden területen. Ahogyan pedig az idő múlik, növekszik az ismertsége, és végül már ez sem lesz túl nagy előny az arany részére. Ezért egyáltalán nem alaptalan azt gondolni, hogy idővel a bitcoin nem csak eléri, de meg is haladja az arany kapitalizációját. Ebben annyi az ellentmondás, hogy az arany árát nagyban befolyásolja a központi bankok aktivitása, hiszen azok értéktárolóként használják azt. Hogy a bitcoin elérjen erre a szintre, szükséges lehet, hogy nemzetállami piaci vásárlók is megjelenjenek. Hogy a különböző nyugati demokráciák ezek között a korai szereplők között lesznek-e, az kérdéses. Valószínűbb, hogy sajnos a kevésbé demokratikus országok lesznek az első belépők a ringbe.

Ha nem lesz nemzetállam, amely bitcoint vásárol, a jövő akkor is fényes. Mint nem-állami értéktároló pénzeszköz, a lakossági- és az intézményi befektetők között is a terjedési görbe alján jár még a bitcoin, a korai többség szakaszában. Őket fogja követni a késői többség, és a lemaradók tömege az előttünk álló években. Márpedig az átlagemberek és az intézmények nagyobb fokú részvételével a 100-200 ezer dollár közötti árfolyam is megalapozottnak számít.

A bitcoin birtoklása jelenleg a világ talán legaszimmetrikusabb befektetési lehetőségének számít. Hasonló ahhoz, mint amikor a tőzsdéken áremelkedésre vásárolunk opciót. Ha nem jön be, legfeljebb azt a pénzt veszíthetjük el, amennyiért vásároltunk. Ha bejön, akkor viszont akár százszoros nyereséget is hozhat. A bitcoin a világ első olyan piaci buborékja, amelynek kizárólag az szab határokat, hogy a világ lakossága mennyire akarja megvédeni a megtakarításait az inkompetens kormányok gazdasági ballépéseitől. A Bitcoin főnixként emelkedett ki a 2008-as pénzügyi válság hamvaiból. Abból a válságból, amelyet a FED és a többi központi bank működése eredményezett.

Amellett, hogy a bitcoin pénzeszközként is működik, a nem-állami értéktárolóként való elterjedése is jelentős geopolitikai következményekkel jár majd. Egy globális, nem inflálódó tartalékvaluta rákényszeríti az államokat, hogy megváltoztassák a finanszírozási módszereiket az inflációról az adóztatás irányába, ez pedig politikailag sokkal kevésbé szalonképes megoldás. Az államapparátusok össze fognak zsugorodni, ha az adókból kell fenntartani a működésüket. A világgazdaság pedig olyan alapokra kerül majd át, amelyet Charles de Gaulle is várt, amelyben egyik nemzetnek sincsenek privilégiumai a többiek fölött.

„Szükségesnek tartjuk, hogy a nemzetközi kereskedelmet egy megbízható pénzügyi alapra helyezzük át, mielőtt a világ nagy bajba kerül. Ennek a pénznek pedig olyannak kell lennie, amely nem egy meghatározott országtól függ.”

50 év múlva ez a pénzügyi alap a Bitcoin lesz.