Kezdd az elején, – mondta a király, komoly hangon, – aztán folytasd, amíg a végére nem érsz. Akkor abbahagyhatod.
Ahogyan rögtön a könyv elején említettem, a „Mit tanultál a Bitcointól?” kérdésre adott válaszok sosem lesznek teljesek és véglegesek. A szimbiózis, amelyet a Bitcoin, a technológiai infrastruktúra és a világgazdaság élő rendszerei között láthatunk, egyszerűen túlságosan is sokrétű. Az egész témakör szerteágazó, és sokkal gyorsabban fejlődik, hogy bárki lépést tudna tartani vele, és megérthetné.
A teljes megértés hiánya ellenére, és az összes rövidítésnek, kerülőútnak látszó megoldással együtt is tagadhatatlan, hogy a Bitcoin működik. Átlagosan tíz percenként létrehoz egy új blokkot, ebben pedig van valami gyönyörű. Ráadásul minél tovább működik, annál több embert vonz magához.
Tény, hogy a dolgok működésében gyönyörűség van. A művészet is egy funkció.
Giannina Braschi
A Bitcoin az interneten született. Exponenciálisan növekszik, elmosva a tudományterületek közötti határokat. Az sem egészen tiszta, mikor ér véget egy tisztán technológiai elem valósága, és vált át egy másik realitásba. Igaz, hogy a Bitcoinnak számítógépekre van szüksége, hogy működjön, de a számítástechnika ismerete nem elég, hogy megérthessük. A Bitcoin nem csak a működését tekintve nem ismer határokat, de az akadémiai tudományok határait is áthágja.
Közgazdaság, politika, játékelmélet, gazdaságtörténet, hálózatok, pénzügy, kriptográfia, információtechnológia, cenzúra, jog és törvény, polgári szerveződések, pszichológia, és egyéb területek mind érintettek, mind tanulmányozásra várnak, hogy a segítségükkel megérthessük, mi a Bitcoin, és hogyan működik.
Nem egyetlen önálló innováció miatt következett be a siker. Számos, korábban egymáshoz nem kapcsolódó darab állt össze, hogy a játékelmélet által biztosított anyagi ösztönzés hatására elindítsa azt a forradalmat, amelyet most Bitcoinként ismerünk. Ez a zökkenőmentes összefonódás az, amely miatt Satoshi valódi zseninek számít.
Mint minden komplex rendszer, a Bitcoin is áldozatokat hozott a hatékonyság, a költségek, a biztonság területén, néhány más tulajdonság mellett. Ahogyan nincs tökéletes módszer, amellyel négyzetet lehet faragni egy körből, a Bitcoin problémamegoldásai sem lesznek sosem tökéletesek.
„Nem hiszem, hogy valaha lesz még jó pénzünk, hacsak nem tudjuk kivenni a kormányzat kezéből az irányítását. Márpedig erőszakkal nem tudjuk kivenni, csak annyit tehetünk, hogy egy kerülőúton indulunk el, amelyet nem tudnak lezárni előttünk.”
Friedrich Hayek
A Bitcoin az a kerülőút, amely visszaadja a világnak a jó pénzt. Úgy teszi ezt meg, hogy minden egyes csomópont mögé egy valódi embert rak, ugyanúgy, ahogyan Da Vinci is egy embert rajzolt a kör közepébe, hogy szögletessé tudja tenni. A csomópontok feleslegessé teszik a központi irányítást, így egy elképesztően ellenálló rendszert hoznak létre, amelyet gyakorlatilag lehetetlen leállítani. A Bitcoin él, és valószínűleg túl is fog élni mindannyiunkat.
Remélem élvezted ezt a huszonegy leckét! Talán az a legfontosabb tanulság, hogy a Bitcoint a lehető legtöbb nézőpontból érdemes vizsgálni, főleg, ha tényleg az összképre, vagy legalábbis valami hasonlóra vagyunk kíváncsiak. A komplex rendszerek összeomlanak, ha kiveszünk belőlük egy darabot, a Bitcoin tanulmányozása sem ajánlott egyetlen irányból, nem lehetséges úgy megérteni. Ha csak egyetlen ember kezdi el blokklánc helyett „a blokkok láncolatának” nevezni, nekem már megérte ez az egész.
Az én utam mindenesetre nem ért még véget. Tervezem, hogy mélyebbre merülök ebben a nyúlüregben, ha van kedved, tarts velem!
***
Ez a bejegyzés egy részlet Gigi – 21 Lecke című cikksorozatának magyar fordításából. A tartalomjegyzéket és az ingyen letölthető változatot ide kattintva találod meg.
Recent Comments