A Bitcoin ígéretes jövője – Az értéktárolók tulajdonságai

Az alábbi cikk egy fejezet Vijay Boyapati – A Bitcoin ígéretes jövője című könyvének magyar fordításából. A tartalomjegyzéket és az ingyen letölthető változatot ide kattintva éred el.

***

Tartósság

Ezen a téren az arany számít az egyértelmű győztesnek. Az arany döntő többsége, amelyet valaha kibányásztak, akár a fáraók koráig visszamenve, ugyanabban a fizikai formában létezik ma is, és elég valószínű, hogy ez a következő évezredekben is így lesz. Az antik társadalmakban használt aranyérmék a mai napig léteznek, és jelentős értékkel rendelkeznek. Mára a fiat pénzek is, ahogyan a bitcoin, digitális egyenlegként vannak nyilvántartva, amely felvehet fizikai formát, bankjegyként például, de ez nem létszükséglet. Így viszont a tartósság nem magát a fizikai megjelenési forma tartósságát jelenti, mivel egy összekoszolódott bankjegyet bármely bankban kicseréltethetünk egy újra, hanem a kibocsátó intézmény, szervezet, állam tartósságát.

A fiat pénzek esetén az évszázadok során államok és kormányzatok jöttek-mentek, a pénzeik pedig velük együtt tűntek el. A Weimari Köztársaság papírmárkája mára nem létezik, és nem is érne semmit, hiszen a kibocsátó államszervezet megszűnt. Ha tanulni akarunk a történelemből, akkor feltételezhetjük, hogy a fiat pénzek hosszú távon nem számítanak túl tartósnak. A dollár és az angol font kivételnek tűnhet ez alól, egyfajta anomáliának, de még ezek is csupán évszázados távlatban léteznek.

A bitcoin, mivel nem rendelkezik kibocsátó hatósággal, addig tekinthető tartósnak, amíg a rendszert futtató hálózat létezik. A Bitcoin hálózata viszont még annyira fiatal, hogy végleges következtetéseket nem vonhatunk le az eddigi működéséből. Mindenesetre erős jeleit tapasztaljuk annak, hogy a nemzetállamok tiltási, korlátozási, szabályozási próbálkozásai, valamint a Bitcoint évek óta folyamatosan érő kibertámadások ellenére is a hálózat lenyűgöző mértékű ellenállóképességről tesz tanúbizonyságot, és továbbra is fennakadás nélkül működik.

Szállíthatóság

A bitcoin a valaha létezett legkönnyebben szállítható pénz. A privát kulcsok, amelyek mögött százmillió dolláros nagyságrendű vagyon várakozhat, egy apró pendrájv segítségével mozgathatók, de a tárcaprogramokhoz akár egy memorizálható, hagyományos szavakból álló seed-sor is használható. Ugyanekkora érték a bolygó két ellentétes felén tartózkodó ember között szintén gyorsan küldhető a hálózaton keresztül. A fiat pénzek is könnyen szállíthatók, amennyiben ezt digitálisan szeretnénk megtenni. Viszont számos állami szabályzás, vagy akár tőkekontroll miatt ez drága, hosszadalmas folyamat, vagy éppen meg sem történhet. A fizikai készpénzzel kikerülhetünk minden efféle kontrollt, ez viszont tárolási, szállítási szempontól jelentős kockázatot képvisel. Az arany, fizikai formájában egy nagyon nehéz fém, a legnehezebben szállítható pénzeszköz. Nem véletlen, hogy az aranyrudak többsége sosincs elszállítva sehová. Mikor eladás vagy vétel történik, maga az árucikk nem mozdul, legtöbbször csak az adásvétel tényét rögzítik papíron, és így a tulajdonjogot igazoló dokumentum cserél gazdát. A fizikai arany mozgatása nagy távolságokra rizikós, drága, és sokáig is tart.

Felcserélhetőség

Ebben a dologban is az arany jelenti az etalont. Beolvasztva egy uncia arany megkülönböztethetetlen egy másik uncia aranytól, ezért a piacon is így használták régen csereeszközként, súly alapján. A fiat pénzek ezzel szemben csak annyira felcserélhetők, amennyire a kibocsátó ezt lehetővé teszi. Alapesetben az egyes bankjegyek megegyeznek a többi, ugyanakkora címletű bankjeggyel, de vannak példák arra, hogy a nagyobb címletek más elbírálás alá esnek, mint a kisebbek. Indiában például nagy port kavart, amikor a kormány, az adózatlan feketegazdaság szűkítése céljából érvénytelenítette az 500 és az 1000 rúpiás bankjegyeket, azonnali hatállyal. Így ezeket már nem lehetett a névértékükön beváltani, és a birtokosaik értéktelen papírfecnik birtokosaivá váltak. Természetesen nem csak az adócsalók, hanem az összes többi állampolgár is. A bitcoin hálózati szinten felcserélhető, tehát amikor küldünk, fogadunk, akkor a Bitcoin (nagy „B” kezdőbetűvel magát a hálózatot jelenti) minden egyes bitcoint (kis „b” kezdőbetűvel a hálózaton működő pénzt jelenti) ugyanolyannak tekint. A bitcoin nyomon követhető a blokklánc publikus mivolta miatt, így bizonyos bitcoinok bizonyíthatóan bűncselekményekhez köthetők. A tőzsdék vagy kereskedők pedig akár meg is tagadhatják ezeknek a piszkos coinoknak az elfogadását. Így a hálózat a jelenlegi formájában, komolyabb titkosítási megoldások nélkül nem teszi annyira fecserélhetővé a bitcoinokat, mint amennyire az aranyat annak értékeljük.

Ellenőrizhetőség

A fiat pénzek és az arany egyaránt könnyen ellenőrizhetők, viszonylag egyszerű módszerekkel meggyőződhetünk az eredetiségükről. Viszont a bankjegyek esetében alkalmazott folyamatos biztonsági fejlesztések ellenére újra és újra előfordul a hamisítás témaköre. A hamisítás alól pedig még az arany sem kivétel, ravasz bűnözők használtak már arannyal bevont wolfrámlapokat, amelyekkel meg tudták téveszteni a befektetőiket. A bitcoin viszont matematika segítségével ellenőrizhető. Kritográfiai eljárásokat használ a rendszer, így a bitcoinok tulajdonosa nyilvánosan is bizonyítani tudja, hogy azok a coinok, amelyeket el akar költeni, valódiak, és tényleg ő rendelkezik azokkal.

Feloszthatóság

A bitcoin felosztható százmillió kisebb egységre, úgynevezett satoshira, ahogyan a forint váltópénze a fillér volt régen, és így nagyon kis összeget is tudunk küldeni másoknak. A hálózati díjak viszont ezt túlságosan drágává tehetik. A fiat pénzek mindegyike felosztható, mindegyik esetében létezik aprópénz, fém érmékből, amelyek vásárlóereje amúgy legtöbbször nagyon csekély, gyakorlati értéke nincs. Az arany fizikailag feloszthatónak számít, de a mindennapokban használható mértékre csökkenteni a darabokat meglehetősen bonyolult lenne.

Korlátozottság

A legszembetűnőbb különbség a bitcoin és az arany, valamint a fiat pénzek között a korlátozottságban rejlik. A bitcoin végső készlete előre meghatározott, a kódjában van, hogy legfeljebb 21 millió darab fog létezni belőle. Emiatt a bitcoin-tulajdonosok pontosan tudhatják, hogy a világ készletének mekkora részét birtokolják. Ha valakinek 10 bitcoinja van, akkor legfeljebb 2,1 millió embernél lehet ugyanennyi, tehát a világ populációjának a leggazdagabb 0,03%-ába tartozik (bitcoinban számolva legalábbis). Az arany készlete viszonylag korlátozott, de nem véges. Ha kifejlesztenek egy új módszert a kitermeléshez, vagy a tengerfenéki- és az aszteroida-bányászat megvalósul, akkor az arany készlete drámai mértékben meg fog nőni. A fiat pénzek pedig, amelyek a pénzügyi termékek közül a legfiatalabbnak számítanak, folyamatosan a növekvő készlet problémájától szenvednek, amelyet inflációként ismerünk. A nemzetállamok a pénz manipulálásával, a kontrollálatlan nyomtatással szokták megpróbálni megoldani a rövid távú politikai problémáikat. Ez viszont ahhoz vezet, hogy a fiat pénzek értéke folyamatosan csökken, aki pedig ilyenben tartja a megtakarítását, annak számolnia kell a vásárlóerő eltűnésével, ahogy telik az idő.

Ismertség

Nincs olyan pénzeszköz, amely versenyezhetne az arany ismertségével. A nemesfémet az emberiség hajnala óta használjuk pénzként. Az ókori birodalmak által vert aranypénzek a mai napig jelentős értékkel bírnak. Ez nem mondható el a viszonylag új keletű fiat pénzekről, amelyek történelmi anomáliaként is értelmezhetők. Létrejöttük óta a fiat pénzek idővel kivétel nélkül elértéktelenedtek. Az inflációval elérhető rejtett adóztatásnak a történelem során alig pár állam tudott csak ellenállni. A 20. század óta a fiat pénzeken alapuló világgazdasági rendszer dominál, így egy dolgot teljes bizonyossággal meg tudtunk tanulni a gazdaság működéséről. A fiat pénzek értékállóságában nem lehet megbízni sem hosszú, sem pedig középtávon.

A bitcoin a fiatal kora ellenére már elég bizonyítékot szolgáltatott, hogy lássuk, valószínűleg nem egyhamar fog eltűnni, vagy elértéktelenedni. Az úgynevezett Lindy-hatás pedig arra utal, hogy minél tovább marad a porondon a bitcoin, annál megbízhatóbbnak fog számítani az emberek szemében, annál biztosabb, hogy még hosszabb távon is itt lesz velünk. A legjobban ezt egy grafikonon ábrázolva tudjuk szemléltetni:

20 évnyi létezés után a bitcoinról az lesz az általános meggyőződés, hogy mindörökké velünk marad, ugyanúgy, ahogyan a lakossági internet is 20 év alatt szerves részévé vált a társadalmainknak, és a modern világ elképzelhetetlen nélküle.

Cenzúra-ellenállóság

A bitcoin egyik legkorábbi felhasználási módjának az illegális kábítószer-vásárlás számított. Sokan úgy vélték, teljesen alaptalanul, hogy digitális pénznemként a bitcoin anonimitást biztosít. Ez messze van a valóságtól, hiszen minden bitcoin-tranzakció megosztásra kerül az egész világgal, és egy nyilvános főkönyvben rögzítik. Ezek alapján pedig a megfelelő analítikai eszközökkel könnyedén felgöngyölíthető a pénz útja. Ez tette lehetővé a hírhedt MtGox tőzsde támadójának a megtalálását is.

Egy megfelelően eljáró, óvatos személy képes elködösíteni a valódi személyazonosságát a bitcoin használatával, a drogkereskedéshez mégsem emiatt volt népszerű választás. Hanem az úgynevezett engedélymentesség miatt, amely hálózati szinten működik a Bitcoinon. A tranzakciók esetén nincs emberi tényező, amely befolyásolhatná, hogy mely utalás történhet meg, és melyik nem. Egy P2P, azaz felhasználók közötti elosztott hálózat eleve úgy van megtervezve, hogy ellenálljon a cenzúrának.

Ez ellentétes a fiat bankrendszer működésével, ahol az államok és a szabályozó hatóságok egyfajta kapuőrként működnek, és az elképzeléseik alapján tiltottnak minősíthetnek bármilyen pénzmozgást. Az aranyat nem kormányzatok hozzák létre, de a fizikai mivolta miatt nehéz szállítani, főleg nagy távolságra, így a bitcoinnál sokkal jobban ki van téve az állami kontrollnak.

A bitcoin, mint pénz, minden követelménynek megfelel, amelyet ezen a listán találunk. Ezért mind a régi, mind az új pénzeket felülmúlja, ez pedig elősegíti, hogy minél többen kezdjék használni. Ha befektetési szempontból nézzük, akkor a cenzúra-ellenállóság és a korlátozott készlet már önmagban is elég erőteljes motivációt biztosíthat, hogy a vagyonosok a pénzük egy részét ebbe a feltörekvő eszközosztályba fektessék.