Kilencedik lecke: Infláció

Kedvesem, itt nekünk olyan gyorsan kell futnunk, ahogyan csak bírunk, így tudunk egy helyben maradni. Ha pedig előrébb szeretnél jutni, akkor kétszer olyan gyorsan kell futnod.

Mikor elkezdtem a közgazdasággal foglalkozni, az első, amit tanulmányozni kezdtem, a monetáris infláció, és az azzal ellenétesen működő Bitcoin hatása volt a cselekedeinkre. Annyit tudtam, hogy az infláció nem más, mint az új pénzkészlet létrehozásának az aránya, semmi többet.

Néhány közgazdász úgy véli, az infláció jó dolog. Mások viszont azt a nézetet vallják, hogy az egészséges gazdasághoz létfontosságú egy stabil pénz, amelyet nem lehet könnyen elinflálni. Az aranystandard idején ez utóbbi működött is. A bitcoin teljes készlete 21 millióban van maximalizálva, a stabil pénz táborát erősítve.

Az infláció hatásai a legtöbbször nem azonnaliak. Az inflációs rátától függően, meg persze még egy sor egyéb faktort figyelembe véve a hatás és a következmény között akár több év is eltelhet. Ráadásul az infláció bizonyos társadalmi csoportokat jobban érint, mint másokat. Henry Hazlit közgazdász rávilágított, „a közgazdaságtan nem a rövid távú következmények figyeléséről szól, hanem a hosszú távú hatások feltérképezéséről bármilyen beavatkozás esetén, ehhez pedig nem csak az egy-egy csoportra gyakorolt hatást, hanem a teljes társadalomban, minden csoportban fellépő következményeket kell vizsgálnunk”.

Az én személyes megvilágosodásom az volt, mikor rájöttem, az új pénz kibocsátása, a jegybanki pénznyomtatás olyan gazdasági tevékenység, amely nagyban eltér az összes többitől. Az áruk és a szolgáltatások termelése, áruba bocsátása valódi értéket teremt a valódi emberek számára, a pénznyomtatás gyakorlatilag ennek az ellenkezőjét éri el. Mindenki, aki az adott fajta pénzzel rendelkezik, veszít a vagyonából.

„A puszta infláció, az új pénz kinyomtatása nagyobb bérekhez, és drágább árukhoz vezet. Ez úgy tűnhet, hogy az igények növekedése miatt történik. A termelés és az árucsere szempontjából viszont ez egyáltalán nem így van.”

Henry Hazlitt

Az infláció valódi pusztító ereje akkor válik nyilvánvalóvá, mikor a kis infláció nagy inflációba csap át. Mikor a hiperinfláció színre lép, a dolgok hamar eldurvulhatnak. A pénz ekkor értékét veszti, és már nem is tud értéktárolóként működni, az emberek pedig igyekeznek átváltani bármire, amihez hozzájutnak.

A másik következménye a hiperinflációnak az, hogy az emberek megtakarításai, amelyeket esetleg egy életen át gyűjtöttek, semmivé válnak. A papírpénz természetesen még mindig ott lesz a pénztárcákban, de már tényleg csak annyi lesz. Egy darab értéktelen papír.

Hiperinfláció a Weimar Köztársaságban, 1921-23

A pénz az úgynevezett enyhe inflációval is veszthet az értékéből, lassan. Ilyenkor annyira lassú a változás, hogy az emberek többségének fel sem tűnik a vásárlóerő csökkenése. Viszont ha a pénznyomtató beindul, a valuta könnyen inflálódhat, és a lassú értékcsökkenés gombnyomásra átcsaphat nagyon durva értékcsökkenésbe. Friedrich Hayek, ismert közgazdász is erre jutott az esszéjében, hogy az infláció általában mindig felerősödik.

„Az sem segít semmin, ha enyhe az infláció. Onnan csak nőni tud.”

Friedrich Hayek

Az infláció különösen káros hatású is lehet, hiszen azoknak kedvez, akik közelebb vannak a pénznyomtatóhoz, a közmondásos húsosfazékhoz. Időbe telik, míg a frissen nyomtatott pénz bekerül a gazdaság körforgásába, és az árak hozzáigazodnak a megnövekedett készlethez. Szóval, ha meg tudod oldani, hogy még azelőtt rátedd a kezed a pénzre, hogy elkezdődne az értéktelenedés, az inflációs görbe előtt maradhatsz. Ezért is nevezik az inflációt rejtett adónak, hiszen a kormányzat jól jár vele, mindenki más viszont pénzt veszít.

„Nem érzem túlzásnak azt mondani, hogy a világtörténelem valójában az infláció történelme. Az inflációt pedig a kormányok idézik elő, a saját vagyonuk növelésére.”

Friedrich Hayek

A történelem során eddig kivétel nélkül az összes, kormányok által kibocsátott pénz lecserélődött, vagy teljesen összeomlott. Nem számít, mennyire kicsi az infláció, az sem számít, ha egyenletes növekedésnek nevezzük, valójában azt jelenti, hogy exponenciálisan növekszik. A természetben és a gazdaságban pedig, ha valami exponenciálisan növekszik, akkor vagy megáll a növekedése egy ponton, vagy katasztrofális összeomlás következik be.

Persze, gondolhatod azt, hogy a te országodban ez nem fog megtörténni. De nem gondolod ezt, ha egy venezuelai lakos vagy, mert abban az országban éppen hiperinfláció van. Az infláció egymillió százalék fölötti, a pénzük gyakorlatilag értéktelen papírfecnivé vált.

Lehet, hogy nem fog ugyanezt történni a következő pár évben, vagy nem fog megtörténni azzal a valutával, amely a te országodban van használatban. De a történelemből tudjuk, hogy elég hosszú időtávon nézve elkerülhetetlenül bekövetkezik. Gyerekkorunkból még akár emlékezhetünk is ilyen pénzekre, az osztrák schilling, az olasz líra, a horvát dínár, mind értéktelen. Az én nagyszüleim még használták az Osztrák-Magyar Monarchia pénzét, a koronát is. Ahogy telik az idő, minden egyes valuta elértéktelenedik. Vagy lecserélik, vagy összeomlik a hiperinfláció miatt. Történelmi, antik pénzzé válik, és mi tesszük ezzé.

„A történelemből láthatjuk, hogy a kormányok végül mind engednek az infláció csábításának.”

Saifedean Ammous

Miért más a bitcoin? Az államok által kibocsátott, állami rendeletekkel, törvényekkel szabályozott pénzekkel ellentétben azok a pénzek, amelyek a fizika törvényein alapulnak, túlélő típusok, és az értéküket is tartják. Messze a legjobb példa erre az arany, amelyről tudjuk, hogy nem évszázadokon, de évezredeken keresztül tartja az értékét. Természetesen nem tökéletesen stabil – és amúgy is, mi alapján döntjük el, hogy stabil-e valami –, de a kilengései meghatározott tartományban maradnak. Ha egy pénz hosszú időn keresztül tartani tudja az értékét, akkor stabil, megbízható pénznek, úgymond kemény valutának nevezzük. Ha pedig könnyű elinflálni, és így nem tartja az értékét, akkor bizony nem stabil, és nem is megbízható. A megbízhatóság létfontosságú eleme a bitcoinnak, és ezért ennek majd egy önálló leckét is szentelek a későbbiekben.

Egyre több és több országban üti fel a fejét a hiperinfláció, ezért pedig egyre több ember szembesül a pénz megbízhatatlanságával. Ha szerencsénk van, talán néhány központi bank észhez tér, és újragondolják a pénzpolitikájukat. Bármi történjék is, a bitcoinnak köszönhetően már annyit tanultam a pénzről, hogy megérte foglalkozni vele, mindentől függetlenül.

A bitcoinnak köszönhetően az inflációnak nevezett rejtett adóról, és a hiperinfláció katasztrófájáról is tanultam.

***

A tükörben:

Bitcoin Boots on the Ground – Venezuela

***

Ez a bejegyzés egy részlet Gigi – 21 Lecke című cikksorozatának magyar fordításából. A tartalomjegyzéket és az ingyen letölthető változatot ide kattintva találod meg.