A hajó lassan körözött a vizen a melengető nyári napsütésben, a legénység vidám hangjait, nevetését hallatva.
Mostanra már idejétmúlt mantrának számíthatna, de a „csináld gyorsan, nem baj, ha összetörsz valamit” mottó még mindig jellemző a technológiai szektorra. Az ötlet, hogy nem baj, ha valami elsőre nem sikerül, a korai és sűrű hibázás mentalitásának az egyik pillére. A növekedés jelenti a sikert, ezért amíg növekedni tudsz, minden rendben van. Ha valami nem megy elsőre, akkor újrakezded, újragondolod. Más szavakkal megfogalmazva ez azt jelenti, hogy ha elég sok szart dobálsz a falra, valamennyi csak rajta marad.
A Bitcoin nem így működik. Nem is ilyenre lett megtervezve. Nem is szükséges, hogy így működjön. Ahogyan Satoshi rámutatott, az elektronikus pénzekkel sokszor próbálkoztak már, de minden kezdeményezés elbukott, mert le tudták állítani a központot, le tudták vágni a fejet. A Bitcoin viszont egy fej nélküli bestia.
„Az emberek többsége automatikusan elutasítja az e-pénzek témáját, mivel minden egyes ezzel foglalkozó cég bedőlt a ’90-es évek óta. Remélem egyértelmű, hogy ez kizárólag a centralizált berendezkedésük miatt történt meg velük.”
Satoshi Nakamoto
A teljes decentralizáció egyik következménye, hogy a rendszer nagymértékben ellenáll a változtatásnak. A „csináld gyorsan, nem baj, ha összetörsz valamit” nem működik a Bitcoin esetében, és soha nem is fog. Ha akarnánk, se lenne lehetséges anélkül, hogy szó szerint minden résztvevőt meggyőznénk a szükségességéről. Ez az elosztott konszenzus. Így működik a Bitcoin.
„A Bitcoin természete olyan, hogy már a 0.1-es verzió kiadásakor kőbe lettek vésve a fő működési szabályok, véglegesen.”
Satoshi Nakamoto
A Bitcoin számos ellentmondó tulajdonsága közül ez az egyik Azt hihetnénk, hogy egy programot, egy szoftvert könnyű megváltoztatni, hiszen csak át kell írni a kódot. De a Bitcoin megváltoztatása elképesztően nehéz az alapvető természete miatt.
Hasu, „A Bitcoin társadalmi szerződése” című esszé szerzője nagyon jól rávilágított, hogy a Bitcoin szabályait úgy lehet megváltoztatni, ha először megszületik egy beadvány, egy fejlesztési javaslat, majd sikerül meggyőzni minden felhasználót, hogy elfogadja ezt a javaslatot. Ez a jellegzetesség kifejezetten ellenállóvá teszi a Bitcoint a változtatásokkal szemben, pedig a Bitcoin is egy szoftver.
Ez az ellenállóképesség a Bitcoin egyik legfontosabb tulajdonsága. A fontos szoftver-rendszereknek üzembiztosnak kell lenniük, a Bitcoin szociális és technológiai működési szabályosságai pedig képesek ennek megfelelni. A pénzügyi rendszerek a természetüknél fogva legtöbbször ellenséges környezetben működnek, azt pedig évezredek óta tudjuk, hogy ilyenkor különösen fontosak az erős, megbízható alapok.
„Megérkezett az eső és az áradás, és a feltámadó szelek ostromolták a házat, de az nem dőlt le, hiszen sziklára építették.”
Máté evangéliuma, 7:24
Ebben a hasonlatban, amely a bölcsről és a bolondról szól, a Bitcoint nem a ház jelképezi, hanem a szikla. Megváltoztathatatlan, megmozdíthatatlan alap, amelyen egy új pénzrendszer nyugszik. A geológusok persze azt mondják, a sziklaformációk folyton mozognak és változnak, és igazából a Bitcoin is változik és fejlődik. Csak éppen tudni kell, hogy hová nézzünk, és mit keressünk.
Már vezettek be olyan fejlesztést, például a SegWit frissítést, amely bizonyítja, hogy a Bitcoin is tud változni, ha elegendő felhasználó érzi úgy, az újítás hasznos a hálózat számára. A SegWit teszi lehetővé például a Lightning Network működését, amely olyan, mint egy ház, a Bitcoin erős alapjaira épülve. A jövőben várhatók olyan fejlesztések is, amelyek a magánszérát hivatottak jobban védeni (Schnorr aláírások), vagy éppen olyan kódok, amelyeknek köszönhetően az okosszerződéseket nem lehet majd megkülönböztetni a hagyományos tranzakcióktól (Taproot). A bölcs építők erős alapokat választanak maguknak.
Satoshi nem csak technológiai szempontból számított bölcs építőnek, hanem az ideológiai döntések szükségszerűségét is felismerte.
„Ha nyílt forráskóddal dolgozunk, bárki átnézheti a kódot, önállóan. Ha zárt forráskódot használnánk, senki sem tudná leellenőrizni a biztonságosságot. Úgy gondolom, egy ilyen program esetében létfontosságú, hogy nyílt forráskódú legyen.”
Satoshi Nakamoto
A nyitottság nagyon fontos a biztonsághoz, és az ingyenes, nyílt forráskódú szoftverek mozgalmának is nagy mozgatórugója. Ahogyan Satoshi rámutatott, a biztonsági protokolloknak nyitottaknak kell lenni, hiszen a titkolózásban nincs biztonság. Egy másik előny pedig ismét csak a decentralizációhoz kapcsolódik. Egy olyan program, amely szabadon futtatható, tanulmányozható, módosítható, másolható, továbbítható, biztosan széles körben elterjed.
A Bitcoin decentralizált természete miatt kell lassan, megfontoltan haladni. A csomópontok hálózatának mindegyikét független szereplők futtatják, akik alapvetően ellene vannak bármiféle változtatásnak, legyen az hasznos vagy rosszindulatú. Nem lehet kényszeríteni senkit semmire, a javaslatok felvetése után mindenkit egymás után meg kell győzni arról, hogy a javasolt változtatás jó és el kellene fogadni. Ez a központosítatlan folyamat, amely a változtatások felvetésének és bevezetésének egyetlen útja, elképesztően ellenállóvá teszi a hálózatot a rosszindulatú módosításokkal szemben. Persze, a hibák kijavítását is ugyanennyire megnehezíti, ezért van az, hogy inkább mindenki eleve igyekszik elkerülni a hibázást, és senki sem akar összetörni semmit.
A Bitcoin megtanította, hogy a lassú haladás nem hiba, hanem követelmény.
***
Ez a bejegyzés egy részlet Gigi – 21 Lecke című cikksorozatának magyar fordításából. A tartalomjegyzéket és az ingyen letölthető változatot ide kattintva találod meg.
Recent Comments