Az első dolog, amit tenni fogok, – gondolta Alice, miközben a fák között bandukolt, – hogy visszanyerem a megfelelő méretem, a második dolog pedig az, hogy megtalálom a kaput ahhoz a csodás kerthez. Így lesz a legjobb.
Az egyik legfontosabb lecke, amelyet a Bitcoin megtanított nekem, az az, hogy hosszú távon a stabil pénz sokkal jobb, mint a manipulálható pénz. A stabil pénzek, vagy ahogyan a köznyelv sokszor hivatkozik ezekre, a kemény valuták, olyan pénznemek, amelyek világszerte elismertek, és jó értéktárolónak számítanak.
A bitcoin fiatal és volatilis. A kritikusai szerint nem jó értéktároló. A volatilitás emlegetése viszont eltereli a figyelmet a lényegről. A volatilitás eleve várható volt. A piacnak időre van szüksége, hogy kitalálja, mennyit ér ez a viszonylag új pénzeszköz. Viccesen még azt is szokták mondani, hogy a volatilitás csak egyfajta mérési hiba, hiszen nem kell dollárban számolnunk, mert 1 bitcoin mindig is 1 bitcoint fog érni.
„A lefixált készlet, vagy a csak és kizárólag előre meghatározott, objektív és kikalkulálható mértékben módosítható készlet, mindenképpen szükséges ahhoz, hogy a pénz érdemben pénzként tudjon működni.”
Fr. Bernard; W. Dempsey; S. J.
Ha átfutjuk az egykor létező, de mára már elbukott pénzek listáját, azonnal láthatjuk, hogy amelyet korlátlanul lehetett nyomtatni, azzal pontosan ezt is tették. Az emberiség történelme során nem volt kormányzat, amely ellen tudott volna állni ennek a kísértésnek.
A Bitcoin viszont megálljt parancsol ennek a kísértésnek, mégpedig zseniális módon. Satoshi pontosan tisztában volt az emberek kapzsi és esendő természetével, ezért olyasmit választott, amely megbízhatóbb az embereknél. A matematikát.
Ez a csinos képlet pontosan leírja az új bitcoinok kibocsátásának a képletét, a Bitcoin kódjában viszont sehol sem szerepel. A kódban az algoritmus által meghatározott kibocsátási ütem van rögzítve, amely ráadásul négy évente megfelezi a blokkokért járó jutalmat. Ez a képlet tulajdonképpen az egyszerűsített formula. Hogy egészen pontosan mi történik, az egy grafikonon látható a legjobban, amely megmutatja nekünk a nagyjából 10 percenként létrejövő új blokkokért járó jutalom alakulását.
Az ilyen képletek, matematikai funkciók, és exponenciális formulák általában nem túl magától értetődőek a többség számára. Hogy egy adott pénz mennyire stabil, mennyire kemény, könnyebben megérthető egy másik nézőpontból. Ha tudjuk, hogy valamiből mennyi áll rendelkezésre, és ebből a valamiből milyen könnyen lehet még többet létrehozni, azonnal meg tudjuk határozni az értékét. Ez ugyanúgy igaz Picasso festményeire, Elvis gitárjára, a Stradivari-hegedűkre, ahogyan igaz a fiat pénzekre, az aranyra, és a bitcoinra is.
A fiat pénzek stabilitása attól függ, ki a főnök a pénznyomtató mellett. Néhány kormányzat jobban szereti a nyomtatást, mások viszont kevésbé, így a pénzek egymáshoz viszonyított értéke is eltér, az egyik megbízhatatlan pénz, a másikra viszont úgy tekinthetnek, hogy kemény valuta.
A fiat pénzek előtt a keménységet az határozta meg, hogy a pénzként használt dolog milyen tulajdonságokkal rendelkezett. A bolygón található arany készletét a fizika törvényei határozzák meg. Az arany, mint kémiai elem, ritka, mert a kialakulását előidéző szupernovák vagy neutroncsillag-összeomlások is ritkák. Az arany „kibocsátása” is lassú, hiszen a bányászat rendkívül energiaigényes folyamat. Az arany egy nehézfém, mélyen eltemetve a föld felszíne alatt. Mikor megszűnt az aranystandard, egy új kor vette kezdetét. Az új pénz létrehozásához már nem kellett semmi, csak egy kis tinta. A modern kor bankszámláin néhány plusz nulla hozzáadása egy egyenleghez pedig még ennél is egyszerűbb, hiszen pár kattintással megoldható a bank számítógépein.
„Fontos aspektusa ennek az új valóságnak, hogy az olyan intézmények, mint a Fed, nem tudnak csődbe menni. Bármennyi pénzre is lenne szükségük, egyszerűen kinyomtatják maguknak, nulla költséggel.”
Jörg Guido Hülsmann
A különböző pénzeszközök keménységének a meghatározására az úgynevezett „stock to flow”, S2F arányt használják. A stock, az S az a jelenleg rendelkezésre álló készlet. A pénz esetében ez az aktuálisan forgalomban lévő készlet. A flow, az F pedig az, hogy adott időszak, például egy év alatt mennyivel növekszik ez a készlet. Ha megértjük az S2F arányt, megértjük, hogy egy pénz mennyire kemény, mennyire stabil.
A fiat pénzek esetén nehézkes az S2F meghatározása, hiszen nem mindegy, hogy mit tekintünk fiat pénznek. Mondhatjuk azt, hogy csak a bankjegyek és az érmék számítanak (ez az M0 készlet), vagy hozzáadhatjuk a bankszámlákon, csak digitálisan létező pénzt is (M1), de ide számíthatnak a különböző takarékszámlák, megtakarítási eszközök is (M2), vagy akár még a letétigazolások (M3) is. Ráadásul az, hogy ezekben a kategóriákban pontosan mi is szerepel, országonként eltérhet. A világ tartalékvalutája az USA dollár, de a Fed valamiért abbahagyta az M3 számainak a publikálását, így teljes készletként az M2 használható. Az ember szívesen leellenőrizné ezeket a számokat maga is, de ehelyett meg kell bíznunk a Fed közleményeiben.
Az arany, mint legritkább fém a Földön, jelenleg a legmagasabb S2F aránnyal rendelkezik. A geológiai adatok alapján eddig összesen 190 ezer tonnát bányásztak ki. Az előző pár év átlaga pedig évente 3100 tonnányi arany. Ezekből a számokból könnyen kikalkulálhatjuk, hogy a 190 ezer tonna osztva a 3100 tonnával, durván 61-gyel egyenlő. Az arany S2F értéke tehát 61.
Ezzel az arany vezeti a mezőnyt. Érthető hát, miért számított az arany a világtörténelem során a legkeményebb, legmegbízhatóbb pénznek. A becslések alapján a világ összes aranya elférne pár Olimpiai méretű versenymedencében.
Aztán jött a bitcoin. Lehet, hogy hallottál róla már, a bitcoin bányászata rengeteg hírverést kapott az elmúlt években. Ennek az az elsődleges oka, hogy a bányászat korai szakaszában járunk, tehát minden egyes blokk viszonylag nagy jutalmat ér a létrehozásához szükséges munkáért cserébe. Jelenleg a negyedik szakaszban járunk, amely 2020 májusában kezdődött. A pontos dátumokat nehéz előre meghatározni a Bitcoin hálózatán, mivel a 10 perces blokkidő egy átlag, nem pedig kőbe vésett szabály. Az mindenesetre biztosra vehető, hogy a bitcoin S2F értéke növekszik. Hogy meddig? Nos, igazából szó szerint a végtelenségig.
A bányászati jutalom exponenciálisan csökken, az új bitcoinok forgalomba kerülése lassul, az S2F arány ennek köszönhetően rakétaként tör felfelé. 2020-ban megközelítette az aranyét, és alig négy évvel később rádupláz erre az arányra. Ez a duplázódás pedig összesen 64 alkalommal fog lejátszódni. Az exponenciális görbe alapján ötven év múlva már kevesebb, mint 100 új bitcoin kerül majd forgalomba évente, hetvenöt év múlva pedig kevesebb, mint 1. A blokkjutalom a 2140-es évek környékén végleg eltűnik, és gyakorlatilag nem fog új bitcoin létrejönni. Ez a hosszú távú berendezkedés. Te, aki ezt olvasod, kifejezetten korán érkeztél a területre.
A bitcoin a végtelen S2F arányhoz közelít, így a valaha létező legkeményebb valuta lesz. Ezt nehéz túlszárnyalni. Ha a pénzügy lencséjén keresztül nézzük, a Bitcoin úgynevezett nehézségi igazítása valószínűleg a legfontosabb összetevő a rendszerben. Hogy milyen gyorsan jön létre új bitcoin, az attól függ, hogy mennyire nehéz a bányászat. Elméletileg igazából a blokktalálattól függ, de a mi szempontunkból ez a bányászatot jelenti, és 2140-ig ezt is fogja. A hálózat a résztvevőktől függően dinamikusan változtatja a bányászati nehézséget, és ezzel lehetővé teszi, hogy előre jelezhessük a készlet jövőbeli alakulását.
A nehézségi igazítás egyszerűsége esetleg azt a képzetet keltheti, hogy jelentéktelen dolog. A nehézségi igazítás viszont az einsteini alapelvek forradalmi alkalmazása. Ez biztosítja, hogy a bitcoin előre meghatározott készlete és kibocsátási rátája a túl sok vagy a túl kicsi bányászati erő alkalmazásával sem borul fel. Ellentétben a világ összes többi „nyersanyagával”, a bitcoin esetében nem számít, hogy mekkora mértékben növeljük meg a bányászatra fordított energiát, a jutalom mértéke nem fog változni.
Ahogyan az E=mc² képlet megszabja, hogy az univerzumunkban mekkora lehet a maximális sebesség, úgy a nehézségi igazítás megszabja a bitcoin korlátait. Ha nem létezne ez az igazítás, már rég kibányászták volna az összes bitcoint. A bitcoin valószínűleg túl sem élte volna az első pár évet. A nehézségi igazítás oldja meg, hogy az adott jutalmazási szakaszban a hálózat a megfelelő módon biztosítva legyen. Ez biztosítja, hogy folyamatosan, a meghatározott sebességgel jöjjön létre minden új blokk, és kerüljön forgalomba az új bitcoin. Egyfajta termosztátként működik, amely a Bitcoin monetáris berendezkedését szabályozza.
Einstein rámutatott valami fontosra: nem számít, mennyire erősen tolsz valamit, egy bizonyos ponton túl már nem lehet jobban felgyorsítani. Satoshi is valami hasonlót mutat nekünk, hiszen nem számít, mennyire keményen kutatsz ez után a digitális arany után, egy bizonyos szint után már nem tudsz többet szerezni. Az emberiség történelme során először van egy olyan pénzeszközünk, amelyből egyszerűen nem lehet többet előállítani, bármilyen erősen is próbálkozunk.
A bitcoin megtanította, hogy a stabil pénz létfontosságú.
***
Ez a bejegyzés egy részlet Gigi – 21 Lecke című cikksorozatának magyar fordításából. A tartalomjegyzéket és az ingyen letölthető változatot ide kattintva találod meg.
Recent Comments