Az alábbi cikk egy fejezet Yan Pritzker – A Bitcoin létrehozása című könyvének magyar fordításából. A tartalomjegyzéket és az ingyen letölthető változatot ide kattintva éred el.

***

HOGYAN TOVÁBB?

A Bitcoin a kriptovilág MySpace-e?

Miért írtam könyvet a Bitcoinról, mikor írhattam volna az egész kriptoszféráról, összefoglalóan? Hiszen sok ezernyi más coin létezik. Mitől olyan különleges a Bitcoin, amellett, hogy ez volt az első decentralizált kriptopénz? Hiszen lassabb és kevesebb funkcióval rendelkezik, mint az újabb versenytársai.

Ezeket a kérdéseket gyakran felteszik az újoncok. Miután megértik az alapokat, a következő kérdés logikusan valami hasonló szokott lenni:

„Ez a blokklánc-technológia érdekesnek tűnik. De honnan tudjuk, hogy nem fog jönni egy fejlettebb projekt, és a Bitcoin nem jut a MySpace sorsára?”

Ha egy cég versenyelőnyt akar a többi piaci résztvevővel szemben, valahogyan el kell sáncolnia magát, így az új belépőknek nehéz dolga lesz. A MySpace esetén ez a sánc a kiterjedt szociális kapcsolatrendszer volt, a baráti kapcsolatok a rengeteg felhasználó között. Az emberek nem használnak olyan közösségi szolgáltatást, ahol nem tudnak a barátaikkal lenni. De amilyen nagy volt a felhasználó-szám, és amilyen sűrű a kapcsolati háló, ez sem akadályozta meg a Facebook-ot abban, hogy alig pár év alatt elhódítsa a MySpace részesedését.

A Bitcoin sáncai sokkal-sokkal nagyobbak, mint amekkora a MySpace körül épült. Ezt úgy tudjuk könnyen megérteni, ha végigvesszük, mire is van szüksége a versenytársaknak, hogy letaszítsák a trónról a Bitcoint.

Még likvidebb pénzeszköznek kell lenni

A Facebook vs MySpace összehasonlítással kapcsolatban az első dolog, amit meg kell érteni, az az, hogy ez egy hibás összehasonlítás, mivel bárkinek lehet regisztrációja egyszerre mindkét platformon, ingyen. A Facebook megjelenésekor pontosan ez történt, rengeteg ember mind a két oldalra regisztrált. Mikor pedig már elegen voltak a Facebook-on, elérték a kritikus többséget, egyszerűen abbahagyták a MySpace használatát.

A pénz viszont nem így működik. Ha van egy dollárnyi bitcoinod, az azt jelenti, hogy egy dollárnyi másmilyen kriptopénzed viszont nincsen. Tudatosan el kell döntened, hogy azt az egy dollárt melyik kriptopénzre költöd. Nem tudod ugyanazt a pénzt egyszerre mindkettőben tartani. Az emberek pedig felteszik maguknak a kérdést: miért tartanék bármi mást, mint a leginkább likvid, a legszélesebb körben elfogadott kriptopénzt? Ennek csak spekuláció lehet az oka. Ha az adott kriptopénzt nem kezdi el a teljes társadalom és a gazdaság használni körülötted, gyakorlatilag esélytelen, hogy dominánssá váljon.

A BTC likviditása messze megelőzi minden versenytársáét. Most, 2019-ben a piaci kapitalizációja 160 milliárd dollár a Messari adatai szerint, a második helyezett Ethereumé pedig 30 milliárd. Ez a kapitalizációs érték pedig nem is számol a vételi, eladási megbízások mértékével a tőzsdéken, amelyeket teljesíteni kell, hogy az árfolyam jelentősen elmozduljon.

A likviditás hógolyóként viselkedik. Ha a leglikvidebb eszközzel rendelkezel, számíthatsz rá, hogy a likviditás még jobban növekszik, ahogy egyre többen szintén birtokolni akarják. Ha nem a legnagyobb likviditású kriptopénzt tartod, akkor tulajdonképpen magadat bünteted, amíg azt várod, hogy mások is ugyanazt válasszák, mint te. Márpedig a likviditás mértéke a versenytársak között nem szokott egyik napról a másikra megfordulni.

100 milliárd dolláros biztonság, 10 év alatt

A Bitcoin számára adott volt a lehetőség, hogy egy értéktelen, számítógép-rajongó kockák által elkezdett kísérletként, egy 10000 bitcoinos pizza-vásárlástól 2017-re a közel 20 ezer dolláros rekord-árig jusson. Ezt pedig viszonylag csendesen hozta össze, anélkül, hogy bárkit magára haragított volna. Ez alatt az idő alatt elsőrangú immunrendszert fejlesztett ki a támadások kivédésére, és a világ legnagyobb hashrátájával rendelkező hálózatává vált. 10 év alatt közel 100 milliárd dollárt vonzott be a rendszerébe, és gyakorlatilag lehetetlenné vált a meghekkelése.

Ma szinte esélytelen csendben elindítani egy kriptopénzt. A szellem kibújt a palackból, és minden trükköt ismerünk már. Nézzük meg például az egyik altcoin, az EOS blokkláncát, amely nagyjából 10 milliárd dollárt ért az indulásakor, ma pedig alig a felét. Két nappal a start után az egész rendszer leállt, mert hibát találtak a kódban. A hiba órákon belül ki lett javítva, mégpedig különösebb utólagos ellenőrzés nélkül. Egy ilyen hálózaton akarsz 100 milliárd dollárt tárolni? Lehet, hogy az EOS létezni fog 10 év múlva, de addigra a Bitcoin már 20 éves lesz, több billió dollárral maga mögött.

A támadások kivédése

Sok ezernyi új coin létezik, ráadásul tucatnyi különböző hashelési algoritmust használnak. Az indulásuk pillanatától fogva ki vannak téve az 51%-os támadásoknak. Ahogy olvashattad korábban, történt már ilyen, nem is egyszer, például a Bitcoin Gold esetében is.

Az új versenyzőnek túl kell élni a jelenlegi hashráta ellen, vagy pedig olyan algoritmust használni, amelyre nincsen ASIC gép. Ha nincsen ASIC, akkor viszont támadási kockázatként jelentkezik a bérelhető GPU-kapacitás, amely széles körűen elérhető. Természetesen megoldható, hogy az első pillanattól kezdve nagy mennyiségű pénzt tudnak a biztonságra fordítani, ahogyan az EOS is tette, de ez egy elég biztos út a centralizált berendezkedés felé. Ha nem tudnak befektetői tőkét gyűjteni, ehelyett fair indulásra vannak kényszerítve, hasonlóan a Bitcoinhoz, akkor lassan kell felépíteniük a biztonsági szintjüket, a kezelt pénz mennyiségével együtt. De ha lassan építkeznek, nem fogják tudni utolérni a Bitcoint, egyszerűen az eltelt idő miatt.

Decentralizáció

A Bitcoin által nyújtott biztonság nagy része a magas fokú decentralizáltságnak köszönhető. A protokollt nagyon nehéz megváltoztatni, így bízhatunk abban, hogy a kódban rögzített tulajdonságok, például a véges készlet, megmaradnak. Ez a jelleg élesben is bebizonyosodott, amikor sok bányász, és néhány nagyobb cég összefogott, hogy megváltoztassák a blokkméretet, és egy általuk elképzelt irányba tereljék a protokollt[1]. A próbálkozásuk csúfos kudarcba fulladt, az általuk létrehozott forkot elutasította a közösség.

Egy ténylegesen decentralizált versenytárs hamar kirekeszti az ismert személyekből álló cégeket, csapatokat, mivel az ilyenek részvétele hibalehetőséget jelent, és egy sebezhető pontot, amely kényszerítés áldozatává válhat. A decentralizáció a „csináld gyorsan, nem baj, ha elrontasz közben valamit” típusú coinokat is megtizedeli, mivel ez csak akkor működik, ha egy projekt centralizált. Ha egy versenytárs gyorsan fejlődik, akkor centralizált, ha pedig lassan, akkor nem tudja utolérni a Bitcoint.

Keltse fel a legjobb fejlesztők figyelmét

Ahogyan a Linux örvényként vonzza a fejlesztői aktivitást a versenytársak kárára, ugyanezt teszi a Bitcoin is. A közösség minden egyes nappal növekszik, és egyre több vállalkozás épít rá a Bitcoin rendszerére valamilyen szolgáltatást. A versenytársaknak ezek fejlesztőit kell magukhoz átcsábítani, egy exponenciálisan fejlődő területről, több tucatnyi vállalat, oktatási szervezet, és saját konferenciák mellől.

Világméretű pénzügyi hálózat építése

A Bitcoin világszerte sok száz tőzsde által van támogatva, emellett határidős és derivatíva kereskedők részéről is, akik között olyan nagy neveket találhatunk, mint a Chicago Mercantile Exchange. Több száz befektetési alap és kereskedőcég, emellett emberek millióinak a hálózata, akik a világ bukott valutái, például a venezuelai bolivár helyett használják a bitcoint, mint pénzt. Amelyik kriptopénz versenyezni akar a Bitcoinnal, ugyanezt fel kell mutatnia.

A Chicago Mercantile Exchange, ahogyan a többi hasonló intézmény sem, nem fog minden új coint listázni, hacsak nincsen mögötte hatalmas tőzsdei kereskedési forgalom, amely indokolná ezt. Meg kell győzni a vállalatokat, hogy a Bitcoin helyett ezt az új versenyzőt támogassák inkább. Egy új versenyzőt, amely valószínűleg kevésbé biztonságos, kevésbé likvid, kevésbé hozzáértő fejlesztői vannak, és kevésbé van elterjedve a világon. Ez bizony egy elég meredek hegy, amelyet meg kell mászni.

Még stabilabb pénz

Van egy nagy félreértés a Bitcoinnal kapcsolatban, amely szerint gyors és olcsó pénzküldési módszernek kellene lennie. Egyértelműen nem képes erre az alapvető tulajdonságai miatt, kezdve a világszerte, elosztottan tárolt főkönyvével. A Bitcoin tényleges felhasználási módja viszont, mint cenzúra-ellenálló stabil pénz, egyre több figyelmet kap.

Minden más dolog, például a határokon átnyúló pénzküldés olcsóbbá és gyorsabbá tétele, tulajdonképpen csak a cseresznye a tejszínhab tetején. A Bitcoin legtöbb versenytársa mégis a mai napig azt hiszi, hogy a gyors és olcsó pénzküldést kell megoldania, holott azt már több tucatnyi centralizált vállalat megoldotta, tulajdonképpen egész jól. Sőt, a Bitcoinra épülő, és gyorsan növekvő Lightning Network szintén megoldotta.

A stabil pénz terén folytatott verseny mindenek előtt azt igényli, hogy valódi decentralizáció legyen, és a rendszer tulajdonságait nehéz legyen megváltoztatni. A coinok, amelyek ebben a mezőnyben versenyeznek, valójában nem tudnak labdába rúgni, mivel centralizált szervezetek, csoportok építik őket, profitszerzés céljából. Ez messze van attól a lassan növekedő ökoszisztémától, amelyet a cypherpunk mozgalom tagjai alapoztak meg annak idején.

---

[1] Ez volt az úgynevezett SegWit2X fork, amelyet privát megbeszéléseken terveztek meg. A történetről angol nyelven itt olvashatsz bővebben: https://bitcoinmagazine.com/articles/now-segwit2x-hard-fork-has-really-failed-activate