Az alábbi cikk Yan Pritzker – A Bitcoin létrehozása című könyvének magyar fordítása, fejezetenként. A tartalomjegyzéket és az ingyen letölthető változatot ide kattintva éred el.

***

MI A BITCOIN?

A Bitcoin egy P2P, peer-to-peer, azaz közvetlenül a felhasználókat összekapcsoló elektronikus pénz, egy újfajta digitális pénznem, amelyet az emberek vagy a számítógépek közvetítő, például bank nélkül tudnak egymás között küldeni, és amelyik kibocsátását nem egy központi szereplő irányítja.

Gondoljuk át, hogyan működnek a bankjegyek és a pénzérmék. Amikor pénzt adsz egy másik embernek, nem kell, hogy ismerjen téged. Annyit kell csak tudni, hogy az általad átadott pénz nem hamis. Ezt egyszerűen úgy ellenőrzi, hogy megnézi, megvizsgálja a pénzt, nagyobb mennyiség esetén akár valamilyen speciális eszközzel. Ahogy a társadalom egyre inkább digitalizálódik, úgy a pénzmozgás is egyre gyakrabban az interneten keresztül történik, valamilyen közvetítő segítségével. Az ilyen szolgáltatók például a Visa, mint kártyakibocsátó, a PayPal, mint digitális fizetési szolgáltató, de a WeChat Pay, a kínai online közösségi platform fizetési megoldása is így működik.

A digitális fizetés esetén viszont szükség van egy központi szereplőre, hiszen meg kell bízni valakit, aki ellenőrzi, engedélyezi, és igazolja a fizetéseket. Erre azért van szükség, mert a pénz formája megváltozott, már nem egy fizikai, kézzelfogható tárgy, amelyet a saját szemeddel ellenőrizhetsz, amelyet magaddal vihetsz, és átadhatsz másoknak. A pénz most már digitális bitek formájában létezik, adatbázisokban, ezt valakinek tárolnia kell, az átutalásokat pedig adminisztrálni, igazolni.

Mikor feladtuk a fizikai készpénzt a digitális fizetés nyújtotta kényelemért cserébe, ennek árnyoldalaként egy olyan rendszert hoztunk létre, amely különleges hatalmat biztosíthat azok számára, akik ezt rosszra használnák. A digitális fizetési platformok mára a disztopikus autoriter irányítási rendszerek alapjaivá váltak. A kínai kormány esetében például megfigyelik a disszidenseket, de a saját állampolgáraikat is, és aki nem viselkedik az elvárt módon, az egyszerűen nem vehet igénybe bizonyos szolgáltatásokat, nem vásárolhat meg bizonyos termékeket.

A Bitcoin egy alternatívát kínál a központilag irányított digitális pénzek helyett, amely visszaadja nekünk a hétköznapi, emberek közötti készpénzhasználat jellegzetességeit, de immár digitálisan, az alábbi formában:

• Egy digitális pénzeszköz, a bitcoin (kis „b” kezdőbetűvel magát a kriptopénzt jelenti, a Bitcoin nagy „B” betűvel pedig a hálózatot), amelynek a készlete korlátozott, pontosan megállapítható, és megváltoztathatatlan. Ez az ellentéte a bankjegyek és a digitális egyenlegek mögött álló kormányzati, központi banki, úgynevezett fiat pénzeknek, amelyek készletét előrejelezhetetlen, követhetetlen módon tudják megváltoztatni.
• Egy összekapcsolódott számítógépekből álló hálózat, a Bitcoin blokklánc, amelyhez bárki csatlakozhat a megfelelő program futtatásával. Ez a hálózat felel a bitcoin kibocsátásáért, a tulajdonviszonyok felügyeletéért, és ellenőrzi a tranzakciókat anélkül, hogy ehhez bármilyen közvetítő, legyen az bank, fizetési szolgáltató, vagy akár kormányzat, szükséges lenne.
• Egy Bitcoin kliens-program, egy szoftver, amelyet bárki futtathat a saját számítógépén, a hálózat fenntartójává válva. Ez a program nyílt forráskódú, tehát bárki meggyőződhet a működéséről, közreműködhet az új funkciók hozzáadásában, vagy a hibák kijavításában.

A következő szakaszban részletesebben körüljárjuk, hogy mi motiválta a hálózat létrehozását.

Hogyan jött létre?

A Bitcoin feltalálója a magát Satoshi Nakamotoként nevező személy (vagy csoport), 2008 környékén kezdett el dolgozni a Bitcoinon. Senki sem ismeri Satoshi valódi személyazonosságát, és amennyire tudjuk, az eltűnése óta eltelt években semmit sem hallatott magáról.

2009 februárjában egy főleg cypherpunk beállítottságú online fórumon osztotta meg a rendszer első változatát, egy fórumon, ahol a tagok közös érdeklődési körébe tartozott a kriptográfia, valamint az aggodalom a személyes magánszféra, és a szabadság iránt.

Nem ez számít a Bitcoin első, úgymond hivatalos hirdetményének, de nagyon jól összefoglalja Satoshi motivációit, így jó alapot nyújt a rendszer megismeréséhez. El is olvashatod a vonatkozó részt a fórumbejegyzéséből, és bizonyos részek kiemelésével megérthetjük, milyen problémákat azonosított Satoshi a jelenlegi pénzügyi rendszerben, amelyeket a Bitcoin létrehozásával megoldott.

„Létrehoztam egy nyílt forráskódú P2P elektronikus pénzrendszert, amelyet Bitcoinnak neveztem el. Teljesen decentralizált, nincs központi szerver vagy harmadik fél, mivel nem a bizalmon alapul, hanem kriptográfiai eljárásokon.

A hagyományos pénzekkel az a fő probléma, hogy bíznunk kell bennük, hogy működjenek. A központi bankokban is meg kell bíznunk, hogy nem fogják leértékelni a pénzünket, a fiat valuták története viszont tele van példákkal ennek a bizalomnak az elárulásáról.

Meg kell bíznunk a bankokban, hogy tárolják és kezelik a pénzünket, ehelyett a letétek töredékét adják csak a kihelyezett hiteleknek, amelyek hullámokban formálnak buborékokat. Bíznunk kell abban, hogy tiszteletben tartják a magánszféránk, és megakadályozzák, hogy személyiség-tolvajok kiürítsék a számlánkat. A hatalmas járulékos költségek lehetetlenné teszik a mikrofizetéseket.

Egy generációval ezelőtt a többfelhasználós számítógép-rendszerek hasonló problémával küzdöttek. Az erős titkosítási megoldások megjelenése előtt a fájlok biztonságát csak a jelszavak védték. Aztán a titkosítás bárki számára elérhetővé vált, így már nem kellett a jelszavakban megbízni. Az adatok olyan módon lehetnek immár biztosítva, hogy fizikailag nincsen mód rá, hogy illetéktelenül hozzáférjenek, semmilyen okból, semmilyen kifogás mögé bújva, semmilyen esetben.

Eljött az idő, hogy ugyanez a pénzzel is megtörténjen. Legyen egy kriptográfiai eljárásokon alapuló e-pénz, amelyhez nem kell megbízni senkiben, és amelyik könnyen tranzaktálható, biztosítható.

A Bitcoin ezt oldja meg egy P2P hálózat segítségével, amely ellenőrzi a dupla költést. Dióhéjban megfogalmazva egy elosztott időbélyegző-szerverként működik, amelyik meghatározza, hogy mikor lett elköltve egy adott coin. Azt használja ki, hogy az információt természeténél fogva nagyon könnyű terjeszteni, viszont nehéz megállítani.

Ha a részletekre is kíváncsi vagy, hogy hogyan működik, az alábbi címen megtalálod a bővebb kifejtését: http://www.bitcoin.org/bitcoin.pdf”

            SATOSHI NAKAMOTO